Intézményünk jogelődje az ún. „Szent László Konviktus", amely közel 10 éves küzdelem árán alakult meg, 1922-től 1948-ig, az államosításig működött.

Majd 1948. szeptember 1-jén II. Rákóczi Ferenc Tanulóotthon néven 105 tanulóval folytatódott a kollégium élete. A mezőkövesdi diákotthon ‒ korábban és ekkor is ‒ zömében munkás-paraszt származású fiataloknak biztosította a továbbtanulási lehetőséget. Sokirányú, eredményes tevékenységével az elsők között érdemelte ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a kollégium címet.

1960. április 4-től Földes Ferenc Középiskolai Kollégium a neve. A kollégium kezdetben csak fiúknak adott otthont a Szent László Gimnázium épületében. Később a lány tanulók részéről egyre jobban jelentkezett az igény kollégiumi elhelyezésre, számuk évről-évre növekedett. 1960-ban már 58-an voltak externisták. Az igények kielégítésére az akkori Nemzeti Bank (ma Zeneiskola) emeleti része lett kialakítva. A 48 fős lánykollégiumi szárny létrejöttével a kollégium koedukált intézménnyé vált (1961. szeptember 1.).

1969 fontos dátum a mezőkövesdi kollégium történetében: elkészült az új kollégiumi épület, melyben a lányok három szárnyat, a fiúk egy szárnyat mondhattak magukénak.

1985-ben intézményünk még egy épülettel gazdagodott ‒ az általános iskolások kollégiuma megszűnt. A régi épületben a lányok maradtak, a fiúk átköltöztek a szemben lévő épületbe.

1992. március 28-a újabb állomás a kollégium történetében. Az egykori ideiglenes diákotthonból és internátusból kinőtt a Szent László Konviktus jogutódja, a középiskolai kollégium ezen a napon vette fel a gimnázium első igazgatójának és a konviktus megalapítójának, Bayer Róbertnek a nevét.

A gyerekszám csökkenésének következtében 1995 őszétől újra egy épületben működik a kollégium.

2005. január 1. A fenntartó döntése alapján új neve lesz a kollégiumnak: Bayer Róbert Városi Kollégium és Élelmezési Központ. Ezzel együtt az intézmény feladata a jövőben a város minden közintézményében (bölcsőde, óvoda, általános és középiskola, öregek otthona) az étkeztetés biztosítása.

Tartalmas, színvonalas munka, a sokirányú kapcsolat, hagyományos rendezvényeink egész sora teszi vonzóvá az itteni életet. Lényeges, hogy az alapvető munka, a tanulás segítésében jó partnerei vagyunk az iskoláknak (Szent László Gimnázium és Szakközépiskola, Széchenyi István Katolikus Szakképző Iskola). Eredményeinket az iskolával szoros együttműködéssel, a diákönkormányzat állandó fejlesztésével és felnőttek, diákok együtt dolgozásával tudtuk és tudjuk a jövőben is biztosítani.

Névadónk:

Bayer Róbert 1878. március 28-án született Nádfőn. Szüleit korán elveszítette. Elemi iskoláit Komlóson (Chmel'ovec) végezte (a hat osztályt három év alatt).

1897 szeptemberében az eperjesi (prešovi) Királyi Főgimnáziumba került. Az érettségi után matematika-fizika szakot végzett a budapesti tudományegyetemen. Közben elvégezte a tornatanítói tanfolyamot is. Tanárai között volt Eötvös Loránd, Beke Manó, Gyulai Pál.

Az 1899/1900-as tanévet az aradi Királyi Főgimnáziumban kezdte, mint helyettes tanár.

A katonaság után 1901. október 1-től három évig a zsolnai (Žilina) Főreáliskolában tanított.

1902-ben megnősült, felesége Pajtás Erzsébet tanítónő. Három gyermekük született, akik közül József kanyarójárványban meghalt.

1904 szeptemberében saját kérésére az eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumba helyezték át. Itt hét éven keresztül a helybeli felsőbb leányiskolában is tanított.

1911 augusztusában a minisztérium áthelyezte Mezőkövesdre, és megbízta a megnyitandó főgimnázium igazgatói teendőinek ellátásával. Az ő irányításával és szervezésével létesült a gimnázium (1911-14 között).

A szegény származású, tehetséges, vidéki tanulók számára diákotthont szervezett, mely 1917-22 között működött. 1922-ben pedig létrehozta a Szent László Konviktust. Ennek fenntartásában, működtetésében nagy szerepet kapott a Szegény Tanulókat Segítő Egyesület, melynek elnöke volt.

Az igazgatói teendők ellátása mellett, mint tanár a korszerű tudományos ismereteket is közvetítette tanulói számára. Pedagógiai újításairól rendszeresen jelentetett meg cikket tudományos folyóiratokban.

Irodalmi és tudományos munkássága is sokrétű. Írt Bécs város felszabadításáról, előadást tartott a röntgen-sugárzásról, színes, kézzel festett diaképekkel népszerűsítette Raffaello művészetét. A gimnázium egyik osztálytermében néprajzi múzeumot létesített (ez volt a Matyó Múzeum elődje).

Nyugdíjba vonulása (1936) után is aktívan részt vett Mezőkövesd közéletében. Az Iskolai Reformokat Előkészítő Bizottság tagja, a helyi hetilap felelős szerkesztője (számtalan írása jelent meg a Mezőkövesd és vidéke c. újságban) volt, előadó a Földműves Olvasókörben, a Mezőkövesdi Kaszinó Kultur Bizottságának szervezője és aktív tagja, az Egyházközség világi elnöke.

Sportemberként is kiemelkedően teljesített. Atlétikában, tornában több alkalommal nyert országos első helyezést. A BEAC alelnöke és versenyzője, 22 évesen már vívóbajnok. Szerkesztette az Aradi Magyar Sportélet c. lapot, a magyar nemzeti labdarúgócsapat játékosa volt. Ő alapította meg a mezőkövesdi Egyetemes Sport Egyesületet is (1914).

Nagyon fontosnak tartotta diákjai testi fejlettségét, igazgatói működése alatt a gimnáziumban uszoda és teniszpálya létesült.

1953. november 16-án halt meg. Sírja a mezőkövesdi temetőben van.

Az oldal története

Itt add meg a weboldalad történetét és hogy miért hoztad létre. A fontos lépések és közreműködő emberek is érdemelnek egy említést.