Bayer Róbert 1878. március 28-án született Nádfőn. Szüleit korán elveszítette. Elemi iskoláit Komlóson (Chmel'ovec) végezte (a hat osztályt három év alatt).
1897 szeptemberében az eperjesi (prešovi) Királyi Főgimnáziumba került. Az érettségi után matematika-fizika szakot végzett a budapesti tudomány egyetemen. Közben elvégezte a tornatanítói tanfolyamot is. Tanárai között volt Eötvös Loránd, Beke Manó, Gyulai Pál.
Az 1899/1900-as tanévet az aradi Királyi Főgimnáziumban kezdte, mint helyettes tanár.
A katonaság után 1901. október 1-től három évig a zsolnai (Žilina) Főreáliskolában tanított.
1902-ben megnősült, felesége Pajtás Erzsébet tanítónő. Három gyermekük született, akik közül József kanyarójárványban meghalt.
1904 szeptemberében saját kérésére az eperjesi Királyi Katolikus Főgimnáziumba helyezték át. Itt hét éven keresztül a helybeli felsőbb leányiskolában is tanított.
1911 augusztusában a minisztérium áthelyezte Mezőkövesdre, és megbízta a megnyitandó főgimnázium igazgatói teendőinek ellátásával. Az ő irányításával és szervezésével létesült a gimnázium (1911-14 között).
A szegény származású, tehetséges, vidéki tanulók számára diákotthont szervezett, mely 1917-22 között működött. 1922-ben pedig létrehozta a Szent László Konviktust. Ennek fenntartásában, működtetésében nagy szerepet kapott a Szegény Tanulókat Segítő Egyesület, melynek elnöke volt.
Az igazgatói teendők ellátása mellett, mint tanár a korszerű tudományos ismereteket is közvetítette tanulói számára. Pedagógiai újításairól rendszeresen jelentetett meg cikket tudományos folyóiratokban.
Irodalmi és tudományos munkássága is sokrétű. Írt Bécs város felszabadításáról, előadást tartott a röntgen-sugárzásról, színes, kézzel festett diaképekkel népszerűsítette Raffaello művészetét. A gimnázium egyik osztálytermében néprajzi múzeumot létesített (ez volt a Matyó Múzeum elődje).
Nyugdíjba vonulása (1936) után is aktívan részt vett Mezőkövesd közéletében. Az Iskolai Reformokat Előkészítő Bizottság tagja, a helyi hetilap felelős szerkesztője (számtalan írása jelent meg a Mezőkövesd és vidéke c. újságban) volt, előadó a Földműves Olvasókörben, a Mezőkövesdi Kaszinó Kultur Bizottságának szervezője és aktív tagja, az Egyházközség világi elnöke.
Sportemberként is kiemelkedően teljesített. Atlétikában, tornában több alkalommal nyert országos első helyezést. A BEAC alelnöke és versenyzője, 22 évesen már vívóbajnok. Szerkesztette az Aradi Magyar Sportélet c. lapot, a magyar nemzeti labdarúgócsapat játékosa volt. Ő alapította meg a mezőkövesdi Egyetemes Sport Egyesületet is (1914).
Nagyon fontosnak tartotta diákjai testi fejlettségét, igazgatói működése alatt a gimnáziumban uszoda és teniszpálya létesült.
1953. november 16-án halt meg. Sírja a mezőkövesdi temetőben van.
|
|